Ma 2018. július 16, hétfõ Valter napja van.
Ezen a napon történt:

Bataszek.net beszélgetések

Stelcz és Fia Húsüzlet

Különleges hentes készítmények, minőség, allergénmentesség. Mit jelent ma hentesnek lenni? Hogyan lehet egy klasszikus mesterséget továbbvinni a XXI. században, kikkel kell felvenni a versenyt? Ezekről és hasonlókról kérdeztük Stelcz Barbarát.

Először kérlek, a családról mesélj nekünk. Az üzlet falán, büszkén hirdetitek felmenőitek munkásságát, van mihez hűnek maradni és továbbvinni. Nagy szó ez a mai világban. Mikortól indult a családban ez a mesterség?

Feljegyzéseink alapján az 1800-as évek elejéig tudunk visszatekinteni elődeink munkásságaira. A hentes mesterség a múlt évezredben még szorosan összekapcsolódott a mészáros mesterséggel, így felmenőink mindkét szakma tudását birtokolták, akadtak köztük olyanok is, akik e két szakmát bővítették a kereskedelemmel (szatócsboltot üzemeltettek) és kocsmárosi tevékenységgel.

 

Te, mint nő, hogyan illesz bele a hentesi képbe? Habár ma már kezdenek elmosódni a határok, de alapvetően férfi munkaként tekintünk a hentességre. Te melyik szegmensét végzed a munkáknak, minden olyat is kipróbáltál, amit az erősebbik nem?

Én ebbe születtem bele. Ergo számomra ez egyáltalán nem idegen. És véleményem szerint már a vásárló közönség számára sem, hisz ha körbenézel azokban az üzletekben, ahol tőkehúst tudsz vásárolni, nemigen találkozol férfi értékesítővel. Az értékesítési vonalon már teljesen elmosódtak a határok. A vágás és feldolgozás területén még mindig a férfiak vannak többségben, és ez így van rendjén.

Egy családi vállalkozásnál azért némileg bővebb feladatköröket tudhat magának az ember. Feladataim sokrétűek, nehéz lenne mindent felsorolni. Elsősorban a kereskedelmi vonalért felelek, ebbe beletartozik minden az új partnerekkel való megbeszélésektől kezdve a kiszállításon át a fizetési teljesítésekig és utógondozásig, és az üzletben is feltűnök néha a pult mögött.  Ha a saját feladataimmal végeztem, akkor besegítek ott, ahol lemaradás van, tenni való mindig akad.

 

Mi változott azóta az ellenőrzési, hatásági rendszerben, miben más ma a „henteskedés” e szempontból? Az előírások milyen irányba mozdították el a húsok piacát és készítői oldalát?Milyen saját minőségi elvárásaitok annak a termékeitekkel szemben? Gondolok itt az alapanyag kérdésére, a „tápos”, nagyüzemi állatokra való érzékenységre? Hogyan ellenőzitek ezeket a kritériumokat? Milyen szempontrendszeretek van a gyártás folyamán?

1995-ben alakult a vállalkozásunk. Azóta eltelt 23 év. Ez is azt támasztja alá, hogy nem néhány évben gondolkoztunk. Hosszútávra rendezkedtünk be, a cél mindig is az volt, hogy a vásárlók hétről-hétre visszatérjenek hozzánk. Ezt úgy tudjuk elérni, hogy mindig ugyanazt a magas minőséget csomagoljuk be, amit elvárnak tőlünk. Apai nagyapám korán elhunyt, de élénken él bennem egy szakmai beszélgetése Édesapámmal, ami arról szólt, hogy „olyat csinálj mindig, Fiam, amit te is megennél.” E tanács szellemében készítjük a termékeinket, nem mellesleg mi kizárólag csak a saját termékeinket fogyasztjuk.

A hús márkázása igen nehézkes. A szabályozásoknak és a piaci igényeknek „köszönhetően” egy feldolgozó üzem, hogy állandó minőséggel tudjon jelen lenni, nem tud háztáji jószágokat vásárolni, saját sertéstelepet kialakítani és fenntartani ilyenformán pedig nem gazdaságos. Talán egyszer átbillen az ágazat és a gazdasági környezet arra a szintre, hogy az állatok takarmányozása során előnybe részesítik a gyógynövényeket, mellőzik a szóját… de ez még nagyon távol van. Nem egyszerű téma ez. Igény mindenre van, de az emberek pénztárcája gátat szab sok jó elképzelésnek. Gondolj bele, hogy az úgymond nagyüzemi disznóhús ára mennyi most, és ennek minimum duplája lenne a nem tápon és szóján nevelt sertésből származó hús ára.

 

A vevői oldalról is sok változás volt, hiszen a felgyorsult világban egy helyen is megveheti a fogyasztó az összes fajta terméket a napozóágytól a dinnyén át a kolbászig. Tudatos vásárlói magatartás kell ahhoz, hogy valaki hentesnél vegyen húsárut, vagy a minőségbeli különbség magáért beszél és többen választják a kisvállalkozók termékeit?

Egy kisvállalkozó soha nem fog tudni versenyezni az általad említett multinacionális vállalatokkal. Részint kisebb a kínálata, magasabbak az árai, és a vásárlónak több idejét igénybe veszi, hogy több helyről töltse fel a kamrát és a hűtőt. A kényelem és a magas fokú árérzékenység nem éppen segíti elő a tudatos vásárlóvá válást.

Még nagyon vékony a tudatos vásárlói réteg, főleg vidéken. Több kezdeményezés is volt, és jelenleg is futnak különböző projektek szerte az országban, hogy ez a réteg szélesedjen. A saját véleményem az, hogy ahhoz, hogy a tudatos vásárlói magatartás természetesség váljék, már kisgyermekkorban el kell kezdenünk erre nevelni a gyermekeinket nem csak otthon, családi környezetben, hanem az oktatási és nevelési intézményekben is.

Meglátásom szerint, akiknek igazán fontos a minőség, azok meglátják, hogy a jobb minőségű termékből lényegesen kevesebb elfogyasztása is nagyobb élvezeti értéket tud nyújtani, mint az olcsóbb termék. Nem régiben folyt a szakdolgozatomhoz egy kutatás, melyből megtudtuk, hogy a vásárlóinknak nem csak a minőség fontos, amit nálunk megkapnak, hanem presztízskérdésnek tekintik, hogy nálunk vásárolnak. Ami igencsak jóleső elismerés!

 

A klasszikus mesterségekből mára szinte mind „kézművesség lett”, szemben az ipari szemlélettel. Ez azt is jelenti, hogy nem „csak” húst vehetünk Nálatok, hanem mindenféle különleges készítményt, egyedi ízesítést, meghökkentő kombinációt. A verseny hívja létre ezeket az „extrémitásokat”, vagy a kísérletezés valami belső késztetés?

A kézműves szót ma már mindenre ráhúzzák, ha kell, ha nem. Mi ezt nem tesszük. Kis feldolgozó üzemet működtetünk, így a készítménygyártás adott, hisz e célból hoztuk létre vállalkozásunkat. Sok féle terméket készítünk (43 félét, bár viszonylag kis mennyiségben), melynek 95%-a folyamatosan kapható üzletünkben is. Az egyedi ízesítés fontos, hisz ettől lesz más a te terméked, mint a többieké. Együtt dolgozunk kreatív kereskedőkkel, séfekkel, neves gasztrobloggerekkel, és a közös kísérletezésekből, egyedi igények továbbfejlesztéséből születnek az új termékek, illetve két generáció közös játékából is szuper dolgok tudnak kisülni, legutóbbi ilyen pl. a Sátánka termékcsaládunk.

Gondolj bele. Ha 30-40 évig folyton csak ugyanazokat a termékeket készítenénk, semmi újítás, változtatás, extrémitás, ahogy említetted. Belegondolni is borzasztó. Kell a frissítés, bár az igények nem változnak túlságosan.

Van e- ezzel szemben abszolút hagyományos készítményetek, vagy eljárásmódotok, ami egyfajta értékmentés, hagyományőrzés lehet, ami esetleg átörökítendő tudás, ami ma már nem divat, nem szokás?

Több ilyen termékünk is van. Több száz éves családi recept alapján (a kor igényeinek megfelelő apró módosításokkal) készítjük a sváb hurkát, disznósajtot, a füstölt-nyers húsokat és szalonnákat, kolbászokat… Ha már több, mint 200 éve őrizzük a hagyományainkat, holmi divat változás miatt nem válunk meg tőlük!

 

Mi a véleményed a hús, vörös hús, disznóvágási ételek egészségre gyakorolt hatásáról? Számtalan modern táplálkozási irányzat van, számos ezek közül egyenesen elutasítja, károsnak tartja ezeket a húsokat. Van a másik oldal, aki pedig esküszik nagyapáink étkezési szokásaira.

A szervezetünk tudja, hogy mire van szüksége. És ameddig képesek vagyunk mértékletességet tartani, nagy kárt nem tehetünk magunkban.

 

Mi a tapasztalat, a facebook, a web szükséges egy hentesüzlet esetében? Elősegíti az értékesítést, keresettebb egy XXI. századi módon kommunikáló üzlet?

Vártam ezt a kérdést :). A honlapunk kb. 2 éve feltöltés alatt áll. Facebookon nem gyakran posztolunk. Bár jelenleg marketing tanulmányaim végén járok, egyelőre nem használjuk ki ezeket a lehetőségeket. Az új partnerek ettől függetlenül megtalálnak minket, és a vásárlóink száma is folyamatosan bővül. Úgy tűnik, még mindig a legősibb reklám a leghitelesebb a vásárlók szemében (szájról szájra terjedő). Ettől függetlenül több mindent tervezünk fejleszteni e téren is a közeljövőben.

 

Esetleg van-e valamilyen kulisszatitok, amit elárultok nekünk így az interjú keretében? Készül-e újabb különlegesség?

Kulisszatitok? Titkokat nem szoktunk elárulni... Néhány hete szerződtünk le Magyarország vezető szendvicskészítő vállalkozásával, így jelenleg a termelés áthangolása folyik, hogy a bővülés ne okozzon egyik partnerünknek és vásárlónknak sem kellemetlenséget, ezért jelenleg nem folynak kísérletezgetések új termékekkel.

Hol lehet Titeket elérni személyesen, illetve közvetetten?

Üzletünk Bátaszéken, a Budai Udvarban található (cuki kis mediterrán belsővel, aki még nem látta, ki ne hagyja).

Termékeink elérhetők a 48-as Coop üzletben, a várdombi és bátai Coop üzletekben, a tolnai, faddi, szedresi, szekszárdi, őcsényi, decsi CBA üzletekben, a szekszárdi és komlói Tesco üzletsorán lévő füstölt-áru boltokban, Alsónánán a Vass üzletben, Dunaszekcsőn a Kriegler vegyeskereskedésben, Pécsett a Gastropolitan Deliben, több Tolna és Baranya megyei étteremben, és Budapesten több gourmet üzletben, étteremben és kávézóban.

Köszönöm a megkeresést!

 

A húsüzlet alapvető információit megtalálja KISOKOSUNKBAN is!

 

Dokumentum:
Datum indul: 2018-05-11
Datum vege:
Kiemeles: 0