Ma 2018. augusztus 21, kedd Sámuel napja van.
Ezen a napon történt:

Hát nem azért élünk, hogy embertársaink mulassanak rajtunk, mi pedig rajtuk nevessünk,

2018. március 22.

...ha rákerül a sor?" Jane Austen sorai nyomán elmélkedtünk humorról és mémekről, ezen belül a helyi mém-oldalról.

A változó idők során változó formában jelenik meg a humor, mint ahogy minden más dologgal így van ez. Viszont végül is minden ugyanaz marad, nem? Gondoljunk csak a századeleji (mármint a kettővel ezelőtti) anekdotázásra, mely irodalmi műfajjá nőtte ki magát, vagy az átkosbeli Ludas Matyi hetilapra. Szerintem ezek sorába illeszthetőek az internetes mémek is, még ha ez a párhuzam furcsa is lehet első hallásra.

 

Ahhoz, hogy egy nép a földi dolgok fonákságán jóízűen, bölcsen nevetni tudjon, sok intelligencia, nagy kultúra és számtalan megpróbáltatás kell.” / Kosztolányi Dezső

 

De mik is azok a mémek?

A szó a görög miméma (‘utánzás’) rövidített változata. A szó kialakulása azonban összeköthető egy másik, a társadalmi evolúció elméletében már korábban is létező fogalommal, a szintén görög eredetű mneme szóval, aminek a jelentése ‘emlékezet, memória’.

Maga a mém szó Richard Dawkins szóalkotása, amelyet 1976-ban publikált The selfish gene (Az önző gén) című könyvében. Ez olyan név, írta Dawkins, ami „a kulturális átadás egységének vagy az utánzás, az imitáció egységének gondolatát hordozza”. –szól a Wikipédia szócikke.

Annak ellenére, hogy a tudósok körében nem vált széles körben elfogadottá a mémek létezését állító elmélet, maga a fogalom és a kifejezés azonban a hétköznapi nyelvben tovább él, és ma már az összes facebookon terjedő „kulturális terméket” is mémnek nevezik, valószínűleg a gyors „szaporodás”, a sok másolatban létezés miatt. Úgy is fogalmazhatunk, visszatérve Dawkins hasonlatához, hogy a Facebook és a hozzá hasonló közösségi oldalak az ideális élőhelyei a mémeknek.” (forrás: m.nyest.hu)

 

Ezek a replikátumok a szociális médiát használók számára már teljesen közismertek. Leggyorsabban úgy gyárthatóak ezek a mémek, hogy egy már elterjedt képre szerkesztenek új szöveget. A képek önmagukban bírnak már egy kollektív tudatban lévő jelentéssel, például a Grumpy Cat – ekkor mindenki tudja, hogy a szöveg valamilyen antiszociális gondolatot fog kifejezni.

 

A mémek vicces mivolta miatt gyorsan terjedőek, ezért kampányok során, valamint termékreklámozásra is használják, ám például közösségépítésre is alkalmas lehet, egy-egy csoport sajátosságainak, erényeinek és hibáinak karikaturizálására.

A karikatúra olyan humoros vagy gúnyos célú képi ábrázolás, főként rajz vagy lenyomat, amely egy ember jellegzetes vonásait vagy valamilyen jelenetet szándékosan túlzó módon, torzítva mutat be. Célja az ártatlan szórakoztatáson kívül lehet a kinevettetés, fenyegetés, figyelmeztetés és bírálat. Gyakran megbélyegzi az emberi gyarlóságokat vagy valamilyen társadalmi, politikai stb. jelenség sötét oldalát.” -írja szintén a Wikipédia.

 

Ha jól belegondolunk ez igaz is a települési mém-oldalakra. Így már nem is olyan meghökkentő a cikk eleji párhuzam. Közösségépítő mivolta abból is ered, hogy az oldalak adminisztrátorai általában olvasói ötletekből merítenek, és gyors reagálásúak egy-egy helyzetre. Vicces formában lehet így felhívni a figyelmet a kátyúkra, képpé alakíthatók a közösség ikonikus figuráival való találkozások, a „mindenkivel megesik” helyzetek.

Baján például épp most hirdettek meg egy mém-versenyt, nekünk pedig itt van nekünk a Cikádor-mémek oldal. Szeretjük?

 

 „Mindhárman [Henri Bergson, Kosztolányi Dezső és Örkény István] egyetértenek abban, hogy a humor emberi jelenség, ember mivoltunkkal szembesít bennünket, vagyis a humoron keresztül talán könnyebben megérthetjük, hogy az ember milyen szánalmas és milyen fenséges, milyen nagy és milyen kicsi – egyszerre.” forrás: Kállay G. Katalin / liget.org

 

A több, mint 1200 követővel rendelkező oldal merít olyan sajátosságokból, mint Császárunk, a helyi szórakozás, és egy szállóigét is alkottak „a molyhosra mondom” szókapcsolattal.

 

Fricskázzák kicsit a környező települések orrát, és erősítik a lokálpatrióta büszkeséget. Rávilágítanak egy-egy problémára, melyből akár döntési helyzetben lévők le is vonhatnák a lakossági igényeket. 

 

Nem véletlenül citálok azonban ennyi idézetet. Ahogy a karikatúra esetében, itt is előfordulhat, hogy a kép témájának alanya nem megfelelően reagál, és jogi procedúrát is kilátásba helyez.

 

Vajon hasznosak-e ezek a mémek? Vajon bántóak-e ezek a mémek? Vajon lehet-e valamilyen jogszabályt húzni ide, ami alapján kritizálni lehet a mémek szövegét, hatását?

 

Az biztos, hogy a helyiek nagyon szeretik. E képek feldobják a napunkat a reggeli kávé, a munka közbeni cigi, vagy az esti sörözés mellett… Az adminok pedig – az én meglátásom és ingerküszöböm mértéke szerint – felelősségteljes szerkesztési gyakorlatot alkalmaznak, és úgy nyúlnak egy-egy témához, hogy az pozitív, előremutató legyen, mint például legutóbb a „kutyatémában”.

 

 

 

 

A humorról egyébként eszembe jutott Isaac Asimov A tréfamester c. fantasztikus novellája. Szívből ajánlom a pár oldalas írást, mely a humorérzéket, a viccek keletkezését járja körbe, hatását a társas kapcsolatokra, és arra, hogy vajon miért is nevetünk egy-egy tréfán. Rávilágít, hogy a humor emberi mivoltunknak egyik sarkalatos pontja. Legyen hát humorérzékünk!

"Ha ki tudjuk nevetni saját hülyeségünket, még nem lettünk teljesen hülyék." / Laár András

 

CSTZS

képek forrása, és ahol lájkolhatjátok az oldalt: facebook.com/CikadorMemek