Ma 2018. szeptember 25, kedd Eufrozina napja van.
Ezen a napon történt:
Csukor Árpád tollából
2018-05-06

Arra rendeltelek titeket

hogy elmenjetek és gyümölcsöt hozzatok, maradandó gyümölcsöt. (Jn 15, 16)

Földi működésének három esztendejében

minden fontosat elmondott nekünk.

S végül barátainak mondott minket,

az Őt követőket. És küld bennünket,

hogy teremjünk gyümölcsöt!

Nem is akármilyent, - maradandót!

 

Nagyon különös ez a kifejezés,

ha meggondoljuk, - a gyümölcsnek

épp az egyik jellemző tulajdonsága,

hogy nem áll el a végtelenségig.

Vagy elfogyasztjuk, vagy elrothad…

Ez a sors kerülgeti a keresztény embert is,

akiben csak a szokások,

a szinte unott vallásgyakorlatok élnek…

És akiben megkopik

az Isten - és felebaráti szeretet.

Pedig mi maradandóságra vagyunk teremtve,

személyes lelkünkkel és létünkkel.   

Jézussal való barátságunk alapja

az Örömhír!

Amiben nekünk mindent elmondott

az Atyáról és üdvösségünk lehetőségéről.

Barátait szabadon választja.

Ennek a barátságnak pedig kell,

hogy gyümölcsei legyenek.

A maradandó gyümölcs

annak a példának és tanításnak követése

és teljesítése, - amit Ő ad elénk.

Tökéletes és világos feladat.

Különösen, ha még a jelzőt is

figyelembe vesszük.

Nem tetszetős, vagy ép, vagy szép

gyümölcsöt kell teremjünk,

hanem maradandót!

 

Mindegyikünknek más és más

gyümölcsöt kell hozni.

Ehhez mindegyikünk megkapja

az egyéni adottságokat,

a kegyelmi segítségeket.

Életünket végignézve

látnunk és értékelnünk kell,

- eddig mit teremtünk?

Hálát kell adjunk,

vagy bánatot kell tartanunk?

Egy bizonyos,

- sokkal többet kell tennünk,

hogy maradandó gyümölcsöt teremjünk!

A gyümölcs pedig,

ami bennünk megterem,

- mindenestül Isten ajándéka.

Még akkor is, ha szükséges hozzá

és elengedhetetlen

a mi közreműködésünk is.

Mert mindig a Lélek

láthatatlan ösztönzésére

érlelődik bennük a gyümölcs.

Tiszta szemmel kell éljük életünket.

Úgy nézni és látni mindent,

ahogyan Istenünk látja a világot.

Nyitott szívvel szeretni

és átölelni a világot,

mint ahogyan Istenünk öleli.

Úgy kell elfogadjuk a másik embert,

és felemelni, - aki erre rászorul.

Megbocsátani a másiknak,

mint ahogyan Isten megbocsájt.

Mert gyümölcsöt teremni

és maradandót, - csak így lehet!

Szeretettel:

 

Árpád

 

VASÁRNAPI AJÁNDÉKOM:

J.S. Bach - Cantata BWV 61

Nun komm der Heiden Heiland

Hittel hiszem 2. Hiszek a Mindenható Atyában!